A kengurufélék (Macropodidae) vagy valódi kengurufélék a kúszóerszényes-alakúak rendjének egy családját alkotják. Általánosan jellemző rájuk a rövid mellső, és a meghosszabbodott hátsó végtag, valamint a fejlett, előre nyíló erszény. Az erszényesek legismertebb képviselői
A magyar kenguru szó az északkelet-ausztráliai Guugu-Yimithirr nyelv szókészletéből ered. A szót James Cook 1770. július 14-i hajónapló-bejegyzése örökítette meg, és az útról szóló könyv kiadása nyomán vált világszerte ismert vándorszóvá. Magyar nyelvű szövegben először Földi János használta 1801-ben, kenguru alakban, de a szó csak a 19. század végére vált egyeduralkodóvá a nyelvújítás korában született riválisaival (például ugrány, górugrány) szemben. Fel-felbukkanó tévhit, hogy a szó eredeti jelentése : "nem értem a nyelvét" – amit állítólag az ausztrál őslakosok válaszoltak miután az európaiak megkérdezték az állat nevét tőlük. Ezt a tévhitet John B. Haviland nyelvész cáfolta az 1970-es években.
Forrás: [ x ] |