Vadon élő tevék terrorizálják a vidéki lakosokat Ausztráliában. Az állatok ivóvíz után kutatva gyakran törnek be az elhagyottabb területeken lévő községekbe.
A tevéket a 19. század végén hurcolták be nagy tömegben a déli kontinensre. Főként teherhordó illetve hátas állatként alkalmazták őket, mivel az igénytelen és szívós állatok sokkal jobb állóképességűnek bizonyultak az ausztráliai sivatagban a lovaknál és öszvéreknél. Az utak és vasutak kiépülése után azonban javarészt szélnek eresztették a dromedárokat, akik jól alkalmazkodtak a helyi körülményekhez, és elszaporodtak.
Mára Ausztrália "büszkélkedhet" a világ legnagyobb teveállományával: tudományos becslések szerint a kontinensországban körülbelül egymillió egypúpú él. Az elszaporodott állatok egyre több gondot okoznak a farmereknek, és általában a vidéki lakosságnak. Főleg ivóvíz után kutatva törnek be a házakba, ahol mindent tönkretesznek.
"Az állatok a vízért elforgatják a házak falán lévő vízcsapokat, sőt attól sem riadnak vissza, hogy letörjék azokat" - mondta el a Macdonnell járásban élő Wayne Wright, aki szerint a probléma már annyira komollyá vált, hogy a járás vezetői dollármilliókban mérhető összegeket igényeltek a tevéket távol tartó védőkerítések felállítására.
Ezek a tevék a vadon élő szamarakkal és lovakkal együtt gátolják azokat a fáradozásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a pusztává vált tájat ismét zöldellő területté alakítsák.
Ausztrália pusztáiban a tevék az elvadult lovakkal és szamarakkal együtt nagy mértékben károsítják a sérülékeny ökoszisztémát, és az élőhelyek degradálásával ritka növény- és állatfajok létét veszélyeztetik.
Forrás: [ x ] |